Alumínium és acél nyílászáró

A biztonsági üveg két vagy több üvegrétegből áll, amelyek között vagy felületén egy vagy több PVB (polivinil-butirál) fóliát helyeznek el. Az egyes összetevők számának és/vagy vastagságának változtatásával különböző biztonsági fokozatok érhetőek el:

Az UV védelem arra szolgál, hogy az épület belső terében elhelyett tárgyak (pl. függönyök, szőnyegek, könyvek, festmények) ne fakuljanak ki a természetes napfény ibolyántúli sugárzásától.

A zajvédelmet olyan helyiségeknél érdemes alkalmazni, amelyek esetében a külső hangok kiszűrése létfontosságú (pl. zenei stúdióknál, nagy forgalmú utak mentén).

A sérülésvédelem akkor alapvető, ha sok ember tartózkodhat az üvegtáblák közelében. Ezek törés esetén is a lamináló fóliához tapadnak, így minimalizálják a balesetek kockázatát.

A rongálás és betörés elleni védelem mértéke a védendő értékek jellegétől, a kockázati szinttől és a hivatalos előírásoktól függ. A lakások, üzletek, irodák kockázati értékelése eseti alapon történik, és figyelembe veszi a biztosítók esetleges követelményeit is.

A speciális golyóálló üvegezés egészen extrém helyzetekben, lőfegyveres támadás kockázata esetén is védelmet biztosít a mögötte tartózkodók számára.

A robbanás elleni védelem nem csupán szándékos bűncselekmény, hanem a véletlen robbanás következményeinek megelőzésére is szolgál.

A Low-Emissivity, azaz alacsony sugárzási képességű üveg a korszerű, energiahatékony építkezés nélkülözhetetlen része, amelyre a gyártási folyamat során egy fémtartalmú, átlátszó hőszigetelő bevonatot porlasztottak. Ennek segítségével a hideg szezonban visszaveri a hőt a belső térbe, így javítja az épület szigetelését és jelentősen csökkenti az energiaszámlákat.

A hőveszteség csökkentésének mértékét az U-érték adja meg: minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb a hőszigetelés. 

A Low-E üvegnek a hagyományos, egyszerű üvegablakoknál kissé magasabb a költsége, de az akár már rövid távon is elérhető energia-megtakarítás miatt ez gyorsan megtérül.

Fűtési szezonban gyakran tapasztalt jelenség, hogy a korszerűtlen üvegből készült vagy rosszul szigetelt ablakok belső felületén apró vízcseppek jelennek meg. Ezt igényes alapanyagokkal, jól megtervezett nyílászárókkal elkerülhetjük.

A levegőben természetes módon jelen van a víz is (annak kb. 1%-át teszi ki). A levegő páratartalma azonban mindig a hőmérséklet függvénye: a meleg levegő jóval több vízmolekulát hordoz, mint a hideg levegő. Ha pedig a folyamat eredményeként telítődik, a víz ki fog csapódni egy hideg felületen. Ez a kondenzációs folyamat akkor megy végbe, ha a levegő páratartalma túl magas, vagy ha az épület egyes belső elemei túl hidegek. Előbbit gyakori szellőztetéssel vagy légelszívó rendszerrel, utóbbit hőhídmentes ablakok és ajtók beépítésével előzhetjük meg.

Az energiaárak robbanásszerű emelkedésével egyidőben vált egyre jobban a közbeszéd tárgyává a passzívház, illetve energiahatékony ház fogalma. Ha röviden akarjuk összefoglalni, passzív épületnek minősül az, amely maximum 15 kWh energiát fogyaszt egy év alatt négyzetméterenként (a hagyományos téglaházaknál ez a szám jóval magasabb: 300-400 kWh/év/négyzetméter). Természetesen annak az épületnek, amely a hivatalos német minősítést meg akarja szerezni, ennél jóval több feltételnek kell megfelelnie, de annyi bizonyos, hogy rendkívül alacsony energiaigényű építményekről beszélünk.

Egyértelmű, hogy a passzívházat építtetők fő célja az energiafüggőség csökkentése, illetve a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálása. Ennek érdekében az épületek déli tájolásúak, hogy télen könnyen átmelegedjenek, fűtési rendszereik eltérnek a hagyományostól, és a téli hideg elleni tökéletes szigetelésük érdekében számos modern építőipari technológiát alkalmaznak.

Ez utóbbiak között nagyon fontos helyet foglalnak el az extra hőszigetelésű minőségi nyílászárók. A három-, vagy akár négyrétegű, nemesgázzal töltött üvegeket kiváló energetikai tulajdonságok jellemzik, a hőhídmentes szerkezeti kialakítás miatt pedig a párásodás és a penészedés is kizárható.

Összefoglalva: egy passzívház építtetési költsége kissé drágább ugyan, mint egy hagyományos házé, ám rendkívül olcsó fenntarthatósága miatt a költségei jóval alacsonyabbak. A rendkívüli módon megemelkedett energiaárak mellett kijelenthetjük, hogy egy passzívház (vagy akár csak egy energiahatékony ház) építtetése immár nem hosszútávon, hanem középtávon is garantáltan megtérülő befektetés.